A klímaváltozás egyes karácsonyi örökzöldeknek kedvez, más növényeknek nem
A különösen karácsonykor kedvelt magyal például kiszorít más, őshonos fajokat.
A különösen karácsonykor kedvelt magyal például kiszorít más, őshonos fajokat.
Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre növekedett az ózonlyuk a Dél-sark felett decemberben – így nagyobb, mint maga az Antarktisz, amely 14 millió négyzetkilométeres.
A klímaváltozás miatt az élelmiszerellátást nem csak a változó éghajlat, de kártevő rovarok is fenyegetik.
Legyen szó tejtermékekről, húskészítményekről, vagy akár ruhadarabokról, egyre több cég kínál növényi alapú helyettesítőt az állati eredetű termékekre. Az elnevezéseket azonban heves vita övezi és sok esetben nem is mindig jelenthetjük ki, hogy a növényi megoldás egészségesebb vagy éppen környezetbarátabb.
Egyre idősödik a társadalom és egyre többen élnek városokban Európában, emiatt többen halnak a hőhullámok és a légszennyezés miatt itt, mint máshol a világon.
Bár vasárnap még szinte tavaszias lesz az időjárás, jövő héten már nem élvezhetjük zavartalanul ugyanezt.
A négy európai kutatási szervezet közös projektje, a Climate Action Tracker (CAT) friss elemzése azt sugallja, hogy a század végére sikerülhet 2,1 Celsius-fokban korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést.
2020 első tíz hónapja azóta volt a legmelegebb a kontinens történetében, mióta hőmérőjük van a meteorológusoknak. De a Meteorológiai Világszervezet friss klímajelentése más lesújtó tényekről is beszámol.
Tavaly augusztus és idén július között olyan nagymértékű volt az erdőirtás az Amazonas-medence brazíliai részén, hogy arra 2008 óta nem volt példa – közölte a brazil tudományos és technológiai minisztérium űr- és légkörkutatási intézete (INPE), amelynek feladata az esőerdők állapotának figyelemmel kísérése.
Az óceánok vizének emelkedő hőfoka magyarázza, miért nem gyengülnek látványosan a forgószelek, amikor a trópusi tengerek felől elérik a szárazföldet, és egyre mélyebben nyomulnak annak belseje felé.
40 Celsius-fok volt nappal, de éjjel sem hűlt 25,8 fok alá a hőmérséklet. Hajnalra aztán újra 30 fok lett.
Főleg a vadállatok körében nőhet a megbetegedések száma, de az emberek is megfertőződhetnek, ahogy azt a koronavírus-járvány is mutatta.
Miközben kutatók egy csoportja műanyagszennyezést mutatott ki a csúcsnál vett mintákból, más szakértők a hegycsúcs közelében fekvő gleccser egyre gyorsuló olvadását mérték ki.
Az emelkedő hőmérséklet miatt a hamarabb kelnek ki a lárvák, emiatt azonban nem jutnak elég élelemhez a fiókák. Több madárfajt emiatt akár a kihalás is fenyegethet.
A változó éghajlat tragikus hatással van a szőlészetekre, azonban egy magyar kutató ötletének köszönhetően a jövőben is ihatunk majd bort.
Óriási különbség van aközött, hogy az emberek mit gondolnak és hogy végeredményben mit is csinálnak, ha klímavédelemről van szó.
A hegyvidéki hótakaró különösen érzékeny az éghajlatváltozásra. A havas sportok kedvelői jól tudják, hogy a hóbiztos helyek kincset érnek – azonban az éghajlat változásával úgy tűnik, a „hóbiztos” sem biztos többé, sőt, a század végére valószínűleg a ma üzemelő síparadicsomok többsége is bezárhatja kapuit.
Az emberekre támadó cápafajok nagyon érzékenyek a víz hőmérsékletváltozására és a halakat követve olyan partokhoz is közel úsznak, ahol eddig nem nagyon fordultak elő.
Tudósok egy csoportja arra figyelmeztetett, hogy az olvadó permafroszt akár földcsuszamlásokat is okozhat Alaszkában, ami miatt települések és népszerű turistacélpontok is veszélyben vannak.
Az áradó Hernád és a Sajó komoly gondot okoz a térségben, van olyan településrész, amit meg se lehet közelíteni közúton.